Szerinted piacképes termék lenne egy 100%-os pontossággal működő, igazmondást vizsgáló készülék?

Nem tudom, Te hogyan éled meg azt, ami napjainkban az online közösségi felületeken, a közmédiában, a politikai életében, a közhangulatában van akár hazai, akár nemzetközi szinten.

Engem konkrétan felháborít, hogy hová süllyedt az emberek egymásról történő nyilatkozataik színvonala. Nyilván nem fogok itt „tiszázni” „fideszezni”, „sorosozni”, „trumpozni” és „putyinozni”, a média konkrét hazugságáradatairól írni. Egyébként ez utóbbival kapcsolatban elég, ha beírod az internet keresőjébe, hogy sajtóperek statisztikája, vagy valami hasonlót. Igen tanulságos adatokat fogsz találni…

Azt tudom, hogy olyan mértékben átjárja a hazugságok áradata a közmédiát és a politikai szereplők nyilatkozatait, hogy lassan már azt sem lehet elhinni, ha kérdeznek valamit…. És ezzel mit érnek el? Hatalmas megosztottságot, egymásnak uszított, egymás ellen acsarkodó embereket és konkrét háborúkat.

Kemény téma ez, hát lazítsunk rajta egy kicsit!

Évekkel ezelőtt láttam egy pár perces vicces jelenetet. Egy munkatárs-felvételi interjún igazmondó készüléket kötnek a jelöltre. És ahányszor nem mond igazat az illető, annyiszor valami figyelmeztető jelzést ad. Dudál, meg villog, meg mit tudom én…

Aztán valahogy rákerül ez a készülék az addig magas lóról beszélő, pökhendi vezetőre is. Hát egészen abszurd forrása lett a poénoknak ez a szituáció….

Ez indította el bennem a gondolatot: Vajon piacképes lenne-e  egy ilyen igazmondást vizsgáló készülék, ha a használati útmutatójában az alkalmazásának a következő feltételei lennének leírva:

1. Csak az használhatná másokon, aki maga is alávetette magát a készülék igazmondási vizsgálatának.
2. Akkor lehetne egy beszélgetésben, tárgyaláson használni, ha mindkét fél rá van kötve. Máskülönben nem működik a ketyere….

Hát, érdekes lenne….. Egy komplett vígjátékra való szituációt adhatna a dolog.

Mit gondoltok? Mivel járna a készülék használata?

• Azt nem tudnánk meg feltétlenül, mi az igazság, de minden hazugságnál villogna meg dudálna a készülék. Tehát tudnánk, ki mikor nem mond igazat.
• Ha emiatt másképp lenne kénytelen az ember mesélni egy sztorit, a készülék újra jelezné a valótlanságot és csak akkor maradna néma, ha a teljes igazság hangozna el.
• De csak az tudná használni, aki maga is rá van kötve. Tehát az ő valótlan kijelentése során is ugyanilyen jelzésekkel találkozna a másik fél.

Három eset lenne lehetséges:

A./ Két fél beszélgetésében a kezdeti folyamatos dudaszót és villogást előbb utóbb felváltaná egy csendes beszélgetés, ahol csak tiszta, őszinte kommunikáció hangzik el. Nem biztos, hogy mindenben egyetértenek, sőt. De azt mindegyik fél tudná, hogy a másik nem hazudik, mert nem tud mást mondani, csak a teljes igazságot. Azt, amit őszintén gondol. És akkor lehet, hogy előbb-utóbb közös nevezőre is jutnának. (Megjegyzem, ez az idealisztikus, már-már romantikus naivsággal elképzelt eredmény.)

B./ A két fél megegyezne, hogy nagy hülyeség ez a készülék, nem kell ilyet használni, mert amúgy sem megbízhatóak ezek a kütyük, meg különben is: Úriemberek között nincs szükség ilyen eszközökre, hiszen a becsületszó, meg minden ilyesmi elégnek kell, hogy legyen.

És a sarokba rakják a készüléket, meg még be is csomagolják jó vastagon, hogy ne is lássák.

További magyarázatok: „Ilyen butaságra nem adunk ki pénz!”, „Amúgy is túl sokat fogyasztana.” „Meg ez csak egy prototípus, megvárjuk, míg tökéletesítik.”

C./ Az emberek naphosszat csak ülnének egymás mellett, egymással szemben, de nem mernének megszólalni, nehogy bejelezzen a készülék!

D./ Vagy két egymással ellentétes térfélen játszó politikus azért nem vállalná a nyilvános vitát ezt a készüléket használva, mert a másik biztosan aljas módon meghekkelné a szoftverét a készüléknek és csalnának ezzel is…

Na, nem nézegetem tovább ezt a vicces képsort. De vizuális típusú emberként jól el tudtam képzelni! És még jól szórakoztam is közben.

Pl. elképzeltem egy politikus beszéde közben, tévéinterjúban, a parlamentben vagy bármikor, amikor nyilatkoznak az állítólag minket képviselők, és a képernyő sarkában ott villognának a füllentést jelző hang és fényeffektek.

Szóval szerintetek lenne létjogosultsága egy ilyen szabadalomnak? Piacképes lenne?

Attól tartok, nem. Nagyon kevés olyan ember lenne, aki be merné vállalni a használatát ennek a masinának.

Pedig mennyivel kevesebb mutyi, hazugság, bizalmatlanság, vádaskodás, megvezetés, uszítás, megmagyarázás, valótlanság, mások besározása lenne ebben a világban! Még nagy valószínűséggel háborúk sem lennének, mert nem tudnák az embereket egymásnak uszítani…. Én nagyon élvezném! Mert az egyik dolog, ami legjobban bánt engem napjainkban, az embereknek ez a hazugságokra épülő működési modellje…..

De mivel ezt a készüléket még nem szabadalmaztatták, marad a jó tanácsom azoknak a jó érzésű embereknek, akik szeretnek még nyugodt lelkiismerettel a tükörbe nézni.

Ha Te is közéjük sorolod magad, neked is szól:

Tartsd meg jó szokásodat! Csak olyan kijelentéseket tegyél, amiről meg vagy győződve, hogy igazak. Mert ha nem így teszel, akkor gondold azt, hogy megszólal a saját személyes dudád és villogni kezd a fejed tetején az igazmondó készüléked.

Az meg azért ciki lenne!

A környezetedben másokat is buzdíts ennek az alapelvnek a betartására.

Talán nem véletlen, hogy a mi cégünkben az új munkatársak elsők között ismerkednek meg azzal a szabállyal, amit mi nagyon nyomatékosan be akarunk tartani a cégünkbe.

A címe: „Irányelv a cégen belüli tiszta kommunikációról”

Így kezdődik:

„Nincs semmi, ami egy csoportot jobban szétbomlaszt, az embereket eltávolítja egymástól és egymás ellen fordítja, valamint leépíti a csoport tagjainak hajlandóságát arra, hogy együtt dolgozzanak, mint a nem tiszta, nem őszinte kommunikáció.”

Aztán egy kb. két oldalas írásban példákon keresztül elmagyarázzuk, miért fontos ennek a fenti szabálynak a betartása és mikre kell odafigyelni ennek kapcsán.

Javaslom, hogy a Ti cégetekben is hozzatok létre egy ilyen típusú alapelveket tartalmazó írást és beszéljétek át a munkatársakkal. Ez nem jelenti azt, hogy egy csapásra mindig mindenki csak igazat fog mondani. De az esélyt megadjuk rá és ebbe az irányba kezdjük formálni a csapat gondolkodásmódját. Így van esély a fokozatos változásra.

És még miért jó ezt a szabályt betartani? Imádom Mark Twain egyik ide illő gondolatát:

„Mondj mindig igazat! Így nem kell, hogy jó memóriád legyen.”