Egy kedves ismerősömmel kellett elbeszélgetnem egy olyan nem teljesen törvényes dologról, ami a tudomásomra jutott.
Az ő értékrendjébe még belefért, az enyémbe nem. Mindezt olyan eredményt elérve kellett véghez vinnem, hogy az én saját etikai elvárásaim ne sérüljenek, de a hosszú távra tervezett jó kapcsolatom és együttműködésem is megmaradjon az illetővel.
Ez a sztori adta az ötletet ehhez a levélhez.
Sajnos hazánkban nagy divat az „ügyesben megoldjuk”, az „amiről nem tud, az nem fáj”, „tisztességes módon nem lehet boldogulni”, vagy épp a „politikusok mennyit lopnak, ahhoz képest ez belefér…” kifejezéseket hangoztatni.
De ezek a mondatok nem mások, mint igazolások arra vonatkozóan, hogy az ember miért csinál néha (vagy rendszeresen) kisebb-nagyobb disznóságokat.
Én nem mondom, hogy mindig könnyű boldogulni. Vagy hogy nem csábító néha az ügyeskedéssel könnyen szerzett javak lehetősége, stb.
Mégis mély meggyőződéssel azt vallom, hogy az embernek hosszú távon az a legkifizetődőbb, ha a lehető legegyenesebb úton jár. Ez igaz a párkapcsolatára, a gyerekeivel való viszonyára, vagy a munkahelyi és ügyfeles kapcsolataira, de akár a NAV felé történő törvényes működésére is.
Egy ilyen levél mindig korlátokat szab, hogy mekkora terjedelemben lehet egy témát kifejteni.
Mivel nem akarok egy egész regényt írni, ezért a sok érvből én most csak ötöt teszek ide állításom igazolására.
Nézzük pontokba szedve: Miért legyünk becsületesek?
Olvastam erre egy nagyon találó meghatározást: Becsületes az, akinek nincs semmi takargatni valója. Ez nem azt jelenti, hogy az illető soha nem követett el hibát, nem csinált semmi butaságot. Ez csak azt jelenti, hogy ha csinált is valami gáz dolgot, nem ült rajta, mint tyúk a tojáson. Odaállt és kikommunikálta, bevallotta, ha kellett, rendbe tette a dolgot, de akár még az érte járó szankciókat is vállalta.
Na, ez az ember becsületes! Nincs takargatni valója! Szerinted meg lehet őt zsarolni? Sarokba lehet szorítani? Kell tartania attól, hogy egy sértődött alkalmazottja vagy a vérszomjas konkurenciája feljelenti a NAV-nál? Sok figyelme van azon, hogy kinek mit mondott, füllentett, tagadott le vagy másított meg és nehogy lebukjon? Nem hiszem… Már ez önmagában hatalmas erőt és biztonságérzetet tud adni.
Minden szülő szeretne klassz, talpraesett gyereket, akire büszke lehet. Minden vezető vágyik egy kiváló, tisztességes, feddhetetlen munkatársakból álló kollektívára.
Ameddig szülőként vagy vezetőként mi nem ilyenek vagyunk, kicsi az esély arra, hogy mások ilyenné váljanak a környezetünkben. Mert a példa hihetetlenül ragadós. És akár tudunk róla, akár nem, mi mindig példát mutatunk. Vagy jót, vagy rosszat.
Egy szülő / vezető tartósan nem tud jobb értékrendű és hozzáállású gyereket / munkatársi gárdát formálni annál, mint amilyen szinten ő maga van. Vagy el tudsz képzelni egy ilyen atyai útmutatót: „Tudod, fiam, most rúgtak ki a munkahelyemről lopás miatt, a NAV áfa csalás miatt nyomoz utánam, rendőrségi eljárás van ellenem ittas vezetés miatt, az anyádat meg épp egy kicsit véletlenül megcsaltam egyszer-nyolcszor. De szeretném, hogy Te egy sikeres, becsületes ember legyél, hogy büszke lehessek rád!”
Áááááá… nem fog menni….
Véges, hogy egy embernek mennyi figyelmi, gondolati kapacitása van, amivel az életét működteti, a tennivalóit szervezi, döntéseket hozni, stb.
Ha ebből egy jelentős részt felhasznál arra, hogy szervezze a feketézést, a svarcban fizetést, a mutyizást, a kis trükköket, disznóságokat, és hogy fejben tartsa, kinek mit mondott vagy mondhat vagy nem mondott és nem mondhat, akkor pont ennyivel kevesebb jut arra, hogy a tisztességes üzleti vagy családon belüli működést erősítse. Munkánk során jónéhány vállalkozónak segítettünk a cége „kifehérítésében” és számunkra nem meglepő módon később mind arról számoltak be, hogy most még jobban mennek a dolgaik. Hát persze! Sokkal több kapacitásukat tudták a termelésre, a terjeszkedésre fordítani, mint korábban!
Megfigyelhető, hogy ha valakinek minél több a stiklije (magánéleti vagy üzleti disznósága) az annál jobban visszahúzódik azoktól az emberi, üzleti kapcsolataitól, akik felől neheztelésre vagy más negatív reakciókra számíthatna, ha kiderülnének helytelen cselekedetei. Ez a visszahúzódás nem meglepő, hiszen nem árt óvatosabban és kevesebbet kommunikálnia ezekbe az irányokba, hogy csökkenjen a lebukás veszélye. Olyanokkal fognak erősödni csak a kapcsolatai, akik hasonló disznóságokban utazó emberek. Velük aztán jól meg fogja érteni magát, vagy szépen fog együtt kalákába bűnözni. Erre mondja a közmondás, hogy „Megtalálta a zsák a foltját”!
A becsületes embereknél ez pont fordítva van. Ugyanis – mivel nem kell senkitől tartaniuk, bátran, tisztán kommunikálnak és be is vonzzák a hasonló pozitív értékrendű embereket a kapcsolatrendszerükbe!
Ezt szántam utolsónak, pedig ez sem egy utolsó dolog.
Szerinted kivel van az ember napi 24 órában összezárva? Ki az, aki minden döntéséről, tettéről tud? Hát nem más, mint ő maga!!! És ne gondold azt sem, hogy az emberek legbelül nem tudják, mi a helyes, mi nem.
De! Pontosan tudják!
Épp ezért rosszul is érzik magukat, ha hülyeségeket csinálnak, csak nem ezt mondják.
Helyette inkább kicsit kritikusabbak a környezetükben levőkkel, hangosabban magyarázzák, vagy magukban ismételgetik, milyen lehetetlen tisztességesen boldogulni, miért érdemelte meg a másik azt, hogy ő megkárosítsa, megcsalja, átverje, stb…stb.
Hallottál már ilyeneket, nem?
És közben nem nyugodt az álmuk.
Szóval azért is legyünk becsületesek, mert jobban fogunk aludni!
5 pontba szedve így érvelek amellett, hogy miért legyünk tisztességesek.
Azért eláruljam, mi lett a vége a kedves ismerőssel történt beszélgetésnek?
Happy end! Először is elnézést kért, hogy csalódást okozott nekünk és nagyon kínosan érzi magát. Aztán azt mondta, hogy elfogadja és egyetért a döntésemmel, hogy a tudomásomra jutott nem tisztességes dolgot felszámolom. Mert bár bizonyos anyagi előnyöktől így ő elesik, de megkönnyebbülést érez, hogy nem kell tovább rejtegetni. És megköszönte, hogy ezt ilyen korrektül kezeltük.
Ezzel a megoldással mindenki nyert. Ő is, mi is és a kapcsolatunk is.
Én meggyőződéssel állítom, hogy az emberek alapvetően jók.
Nem gengszternek születnek. Persze csinálnak néha butaságokat.
De ha megfelelően kezeljük őket, megértetjük az ide vonatkozó összefüggéseket velük, akkor igenis képesek a tisztességes, becsületes, a cég és egymás iránti lojális működésre!
Akkor iratkozz fel hírlevelünkre, hogy első kézből értesülj az új szakmai cikkeinkről.
A feliratkozás után ajándékba adunk egy PDF-et: "13+1 Igaz Történet Cégvezetőknek."
Ez a gyűjtemény bemutatja, hogyan oldottunk meg valós vállalati problémákat, hogy Te is tanulhass belőlük.
