Hogyan együnk meg egy mamutot?
A céges darálóból a stratégiai cégépítésig – valós történet egy 10x-es növekedést elérő partnerről.
Ha Te is szeretnél kijönni vezetőként az elhavazásból, feltétlenül olvasd el ezt az írást!
Gyakorlatias módszert kapsz benne a céges céljaid eléréséhez.
Szinte minden vállalkozó ugyanazzal a vízióval indítja el a saját cégét: egy olyan olajozottan működő, stabilan jövedelmező vállalkozást szeretne, amely mellett jut idő és energia a stratégiai jövőépítésre, a családra vagy éppen a hobbikra.
A munkatársak tevékenysége, viselkedése a tulajdonos saját értékrendjét tükrözi, miközben tehermentesítik őt. Ez röviden és nagy általánosságban az elképzelése egy vállalkozónak a céggel kapcsolatban……
A valóság ezzel szemben sokszor egészen másképp néz ki.
A legtöbb cégvezető beleragad a napi operatív feladatokba, és szó szerint felőröli őket a „céges daráló”. Ahelyett, hogy a cégükön dolgoznának, folyamatosan a cégükben dolgoznak.
Szakmai tanácsadóként a mindennapi munkánk során pontosan azon fáradozunk a partnereinkkel, hogy ebből a mókuskerékből kitörhessenek.
Egy nemrégi élményem újra rávilágított erre a rendszerszintű problémára. Elkezdtem dolgozni egy két tulajdonos által alapított és vezetett vállalkozással. A semmiből raktak össze hosszú évek tisztességes munkájával egy közel MD forintos árbevételű vállalkozást.
De a cég megrekedt egy szinten, miközben ők egyre inkább beleszakadtak a munkába.
És a közösen megkezdett szervezetfejlesztési folyamatok is akadoznak időhiányuk miatt. Bár vannak már pozitív változások, de igazán még nem segített rajtuk az alapvető problémájuk kezelésében.
Náluk is igaz az alábbi általános vezetői probléma:
A sürgős elnyomja a fontosat!
A legnagyobb csapda, amibe a többi vezetőhöz hasonlóan ők is újra és újra beleesnek, hogy a sürgős feladatokat mindig a fontosak elé helyezik.
Bár ők maguk is pontosan érzékelik, hogy a jelenlegi működési modell fenntarthatatlan, és a feladatok operatív végrehajtása helyett végre a stratégiai cégfejlesztési lépésekkel kellene foglalkozniuk, a tűzoltás mindig megnyeri a csatát.
A fent említett tulajdonosokkal egyeztetés során meséltem nekik egy példaértékű megoldást egy hasonló helyzetben levő vállalkozó ügyfelünkről, akivel sikerre vittük a szervezetépítési munkát.
Rögtön leírom nektek is, hogyan sikerült briliánsan kezelni ezt az alapvető és visszatérő problémát.
De előtte még egy kérdés: Miért halogatjuk a stratégiai változtatások végrehajtását, ha egyszer tudjuk, hogy szükség van rá?
A válasz egyszerű: A szervezéssel járó feladatok nagysága és sokasága megbénít.
Ennek az alapvető problémának a kezeléséhez két bölcs ember gondolatát hívom segítségül. Aztán majd a konkrét, bevált módszert is leírom.
Az első idézet Mark Twaintől származik:
„Jobb a folyamatos fejlődés, mint a késleltetett tökéletesség.”
A másik nagyon megszívlelendő okosság pedig ez:
„A legnagyobb hiba, amit elkövetünk, ha nem teszünk semmit, mert azt hisszük, hogy csak keveset tehetünk.” (Sydney Smith)
Nos: Akkor hogyan tegyük alkalmazásba ezt a két bölcsességet?
Nem lehet egy ültő helyünkben megenni egy mamutot.
Nem lehet a földszintről egyből a tizedik emeletre lépni.
Ha a cégfejlesztésre mint egy óriási, egy lépésben megoldandó feladatra tekintünk, a kihívás mérete demotiválóvá válik. Olyan ez, mintha valaki azt mondaná neked, hogy meg kell enned egy teljes mamutot.
Első ránézésre teljesíthetetlen, így sokan inkább hozzá sem fognak.
A megoldás a fokozatosságban rejlik:
- Hogyan eszünk meg egy mamutot? Falatonként.
- Hogyan jutunk fel a tízemeletes ház tetejére? Nem átugorjuk az emeleteket, hanem lépcsőről lépcsőre haladunk felfelé.
A tökéletes működésre várni vagy egyetlen huszárvágással átalakítani a cég teljes működését illúzió. A valódi változást az apró, de rendszeresen, következetesen elvégzett cégfejlesztési lépésekből építhetjük fel.
A feladatunk nem az, hogy holnapra mindent tökéletessé tegyünk, hanem az, hogy kijelöljük az első elérhető lépcsőfokot, megtegyük azt, majd továbblépjünk a következőre.
Így válik a nyomasztó operatív terhekből lépésről lépésre egy önműködő, értékteremtő vállalkozás.
Egy tanulságos példa a valóságból: Hogyan nőtt 246 millióról 2,395 milliárdra egy partnercégünk?
Hogy mennyire működik ez a gyakorlatban, azt egy korábbi ügyfelem példája szemlélteti a legjobban.
Jó pár évvel ezelőtt egy ötfős vállalkozás tulajdonos-vezetőjével kezdtünk el együtt dolgozni. A cég stabilan működött – nemrég néztem vissza a jegyzeteimet, akkor 246 millió forintos éves árbevételük volt –, a tulajdonos pedig tele volt jó ötletekkel és ígéretes üzleti lehetőségekkel.
Egyetlen gond volt csupán:
Esélye sem volt a megvalósításukra!!!!
Az ötfős cég napi működtetése teljesen felemésztette az energiáit. Kidolgoztunk rengeteg okos, előremutató szervezetfejlesztési lépést, de mivel időhiány miatt ezek újra és újra elmaradtak, megkérdeztem tőle:
– A sok zűrös, nehéz napod közül általában melyik a legkevésbé terhelt?
A keddet és a csütörtököt nevezte meg. Megállapodtunk abban, hogy ezen a két napon 2-2 órát beírunk a naptárába „Szervezetfejlesztés” néven.
Megkérdeztem tőle:
„Ha beírsz a naptáradba egy fontos tárgyalást, azt fel szoktad rúgni? Szervezel oda más programot?”
A válasza természetesen az volt, hogy nem. Rávilágítottam, hogy ezt az időpontot a cége és saját maga jövője érdekében köti le erre a feladatra. Ez legalább annyira fontos, ha nem fontosabb, mint bármilyen külső tárgyalás.
Így indult el a változás
Hetente kétszer 2-2,5 órára semmi mást nem tett: bevonult egy elzárt irodába, még a telefonját is kiadta, és kizárólag a cégépítéssel foglalkozott.
Módszeresen, lépésről lépésre haladva elkezdtük a vállalkozásfejlesztési munkát.:
- Rendszert kezdtünk építeni: Mint egy hatalmas puzzle-t, kidolgoztuk a cég szervezési struktúráját az összes szükséges poszttal, feladatkörrel.
- Megnéztük, ezek közül a feladatkörök közül melyiket végzi még ő, pedig már rég le kellett volna adnia.
- Kivettük a feladatokat a fejéből: Az átadásra váró tevékenységekről leírta, mit hogyan csinált ő. Milyen szabályokat, alapelveket kell ott alkalmazni. Rögzítettük, hogyan kell elvégezni az adott feladatot, ha már nem ő csinálja őket.
- Beindult a vezetői tehermentesítés: A tulajdonos fokozatosan adta le a tevékenységeket, vezette be a szabályokat…. és szép lassan kikerült az operatív darálóból, fokozatosan átvette a valódi vezetői, stratégiai szerepet.
Mi lett az eredménye a heti kb. 2x 2 óra befektetett szervezetfejlesztési munkának?
Az előbb megnéztem a legfrissebb adatokat a Nemzeti Cégtárban. A korábbi 246 milliós árbevétel után 2025-öt 2 milliárd 468 millió forintos árbevétellel zárták – azaz pontosan megtízszerezték a cég méretét.
A csapatlétszám nem tízszereződött meg, ma körülbelül 25–30 fővel érik el ezt a teljesítményt.
Itt nem csoda történt. Nem volt titkos varázsszer.
Csupán a szervezés és a vezetői tehermentesítés józan törvényeit alkalmazta a cégtulajdonos következetesen, lépésről lépésre, heti kétszer két órában.
Sikeres szervezetépítési alapelvek:
1. Kezdd el a változást magaddal! Csak akkor tudsz változtatni másokon.
2. Ne egyszerre akarj mindent megváltoztatni. Kezdd egyszerre csak egy dologgal.
3. De amit elkezdtél, azt ne hagyd abba! Vidd végig a változtatást, amíg új szokássá nem válik.
4. Nem baj, ha valami nem lesz tökéletes elsőre. Majd korrigáljátok, kijavítjátok. Ez is egy tanulási, fejlődési folyamat…
5. Soha nem lesz alkalmas pillanat a céged építésére, mert mindig lehet valami sürgős dolgot találni. De fontosabbat aligha…..
Szóval a legalkalmasabb elkezdeni a változtatást az éppen most van!!!!
Ezek után a kérdés már csak az:
